No a hétvégén megvolt az idei utolsó börze is. A két mamut Veterama után a Devils őszi ill. téli börzéje a meghatározó számomra. 
Amit évek óta tapasztalok, elgondolkodtattak.
Kezdetben –mármint számomra, mert nem velem találták fel a börzét :) - annyian voltak, hogy ha nem volt foglalt árulkodó asztalod és ezzel korai hátsó belépési lehetőséged, akkor bizony hosszú-hosszú ideig ácsoroghattál mire bejutottál a szentélybe, ami a Kongresszusi Központot, majd később a PeCsát jelentette.

Aztán ez a jelenség egy-két éve szép lassan kezdett hkmm mérsékelt érdeklődésűre váltani, amin max. Blöró szaftos szövegeire és pár taktusú zenéjére tóduló tömeg(ízlésű) tudott dobni pozitív irányban. 
Persze csípőből jött az ítélet. Ratyik vagytok, a "keményeknek" meg derogál vegyülni. Mentségemre legyen mondva csapatunk abszolút rétegízlése és kereslete okozhatta, hogy kellett egy kis idő, míg leesett. 

Szigorúan véve mi a börze szerepe egy motoros életében?
Alkatrész és felszerelés turkáló. Volt. Volt, míg te szerelted, alakítottad –változó minőségben és esztétikumban- motorodat. Míg vadászni kellett a kintről beszerzett motoros ruhákra, relikviákra. 
Aztán hozzánk is megérkezett a PIAC. A piaccal pedig a különböző hitelkonstrukciókkal vásárolható és elérhető új motorok. Ezekhez ha akarnál, sem nyúlhatnál, mert oda a garancia! A régi motorkerékpárok lassan kifutnak, illetve „mindenki mindenkit ismer” alapon börzén kívül cserélnek gazdát a kurrens alkatrészek. -Mi sem aggódtunk mikor az előző napi buli után sikerült du. fél egykor a tetthelyre érni, hogy elkapkodják előlünk a vastelep alkatrészeket :)- 
Ma már a legnagyobb forgalmat a szuvenír árusok bonyolítják a villogó, csillogó, változatos aprólékjaikkal. Ebéd után az eseményhez illően öltözött családok kerekednek fel, és bolyonganak pár kört, majd esznek-isznak és továbbállnak (a bevásárlóközpontok jó sokáig nyitva vannak). Őket váltja a másik kör, akik leülnek és a koncert mellett beszélgetnek, míg tart a szűken szabott idő, majd ők is továbbállnak …egy másik zenés helyre.
Előbbiek egyre kevesebben jönnek, hiszen már megvan minden, amit a már említett garanciavesztés nélkül magukra ill. motorjukra pakolhatnak, utóbbiak pedig amúgy sem vesznek belépőt. 

Zord jövőt látok. Bár mégsem! Meghökkenten tapasztalom, hogy az emberek elkezdték vásárolni a régi, gyönyörű és karakteres alkatrészeket. Dísznek.
Azt hiszem át kell értékelnünk kedvenc szokásunkat. Többé már nem tehetjük ki arcpirító áron azokat a tárgyakat, alkatrészeket, amiktől még véletlenül sem akarunk megválni, csak szeretnénk ha széles lenne a börze palettája. A végén még megveszi valaki a falra. 

Kapcsolódó képek:

http://www.csamclub.csajokamotoron.hu/galeria/browseimages.php