Vissza az Easy Ridershez

Az egyetemen dolgozatot írtam az egyik legismertebb motoros filmről, amit minden motorosnak látnia kell. Az Easy Rider, magyarul Szelíd motorosok egy klasszikus western motoros formába öntve. Viszont mivel ez minden motoros filmek ősatyja, a későbbi alkotásokban gyakran utalnak az Easy Rider szereplőire, egy-egy kiemelt, emlékezetes momentumra. Már csak ezért is meg kell nézni.

Legutóbb a Motoros Zsaru című filmet sikerült elkapnom az egyik kábel csatornán. Az eredetileg Electra Glide in Blue néven futó mű is erősen emlékeztetett a Szelíd motorosokra. (A címek magyarítása megérne egy külön misét.) A film hangulata, a helyszínek, és a végkifejlet is párhuzamba állítható a klasszikus mozival, habár itt nem törvényenkívüli rosszfiúkról, hanem egy kisebbségi komplexusos motoros zsaruról szól a történet. A címre visszatérve a filmben szereplő motorok - mint általában a rendőrmotorok - mind fehérek. A kék Elelctra Glide mindössze egy rövid jelenet erejéig bukkan csak fel.

A másik friss motoros filmélményem a Freebird - Rock, fű és motor címmel el lehet kapni éjszakánként az egyik kábel tévén. Bár a magyar cím nagyjából lefedi azt, amiről a film szól, azért érdemes megemlékezni a film címadó daláról a Lynyrd Skynyrd Freebird című számáról is. A felületes szemlélő azt gondolná, hogy ez a film semmi másról nem szól, csupán egy jó reklám a tudatmódosító szereknek (ezért is vetítik éjszaka), azért felfedezhetünk benne némi mondanivalót is:

A filmben szereplő, felhőtlenül motorozó, folyamatosan betépett srácoknak is megvan a maguk története. Valójában szerencsétlen hülyék, akik közel a negyvenhez nem vitték semmire. A film végén egy "spirituális élményben" van részük, amikor egy hippy a következő életbölcsességgel látja el őket: "Légy igaz, figyelj, változz! Segíts másokon, ne csak magadon!" A film csattanója azonban mégis az ismét felcsendülő Freebird című szám, ami arról szól, hogy egy ilyen szabad madarat nem lehet megváltoztatni. A szám gitárszólója alatt a főszereplők elmotoroznak a naplementébe. Ketten közülük a 66-os úton a Mardi Graw-ra...

A harmadik filmalkotást egyelőre nem tudtam hova tenni. A Hell Ride (Pokoljárás) szerintem pokolian szar film, pedig a beharangozója alapján akár jó is lehetett volna. A látvány jó, a motorok profik, a szereplők megjelenése is egész valóságosnak tűnik. Csak a történetet nem sikerült megfejtenem, ami azért egy film esetében elég lényeges lenne.

Azoknak, akik még csak most határozták el, hogy szeretnének motorosok lenni, kötelező megnézni. Bár el kell őket keserítenem: a motorosok csajai többnyire felöltözve közlekednek a motoron, a kocsmában és egyéb helyeken is. Attól is óva intenék mindenkit, aki a motorosok közé szeretne vegyülni, hogy folyamatosan fogcsikorgatva, karcos hangon beszéljen, máskülönben hamar közröhely tárgyát fogja képezni.

A motorokról viszont nyugodtan bárki példát vehet. A film tele van tökéletes építésű, vagány rockmotorokkal, klasszikus chopperekkel, bobberekkel. Pontosan olyanokkal, amilyennek egy motornak lennie kell. Semmi rojt, semmi fölösleges króm vagy plexi, szóval  nagyon rendben vannak. Talán nem is véletlen, hiszen a stáblista végén hosszan olvashatjuk a film készítésében - és gondolom a motorok építésében - részt vevő híres, amerikai motorépítő műhelyek felsorolását.

Azért a mondanivaló nagyon hiányzott. Ezt a hiányérzetemet próbáltam megbeszéni egy jó barátnőmmel, aki arra a kérdésemre, hogy szerinte miről szólt a film, csak annyit felelt: "Csak arra emlékszem hogy vér, vér, szex, szex és Michael Madsen... zakóra varrt colorban".

És ne feledkezzünk meg Dennis Hopperről sem, aki szintén feltűnik a filmben, hogy emlékeztessen arra, hogy azért volt egyszer egy Easy Rider...