Oviban… Beszélgetés a homokozóban.
─ Szia! Tomi vagyok. És te?
─ Picur.
─ Azénapukámat Kovács Mártonnak hívják, azanyukámat Kovács Mártonné Szalai Erzsébetnek.
─ A faterom Nyúzó, a muter meg Jade.
─ Azénapukám szép autóval jár, mindig fehér inget és öltönyt visel, és cégnél dolgozik, és majd én is olyan leszek, ha nagy leszek…
─ A faternak Harley-Davidsonja van, motorszerelő és légecsettel fest. A mocimra tegnap rakott egy sárkányt.
─ Azénanyukám fodrász, mindig szép hajakat csinál a néniknek.
─ A muter meg szétvarrja az emberek bőrét.
─ Azadriaitengernél voltunk nyaralni és szép szállodában laktunk. Este egy nénivel maradtam, mert anyáék opera előadást néztek meg. Utána étterembe mentek.
─ Motoros találkozókra jártunk egész nyáron. Annyit játszottam, amennyit akartam. Minden motorra felülhettem, mert megengedték a bácsik és a nénik. Este rock koncert volt, ahol kirúgtak a hámból a muterék.
─ Azénkedvenc énekesem Koncz Zsuzsa.
─ Nálam Kalapács Józsi a nyerő.
─ Azénapukám az elnöke a sakk klubnak.
─ Ja, a fater is prezi.

− Jaj, mi ez a félelmetes koponya a hátadon?

− Az csak a color…
Öltöző.
─ Anya, látod azt a kisfiút? Képzeld, azt mondta, hogy az apukájának hárlija van és az égben fest. Az anyukája pedig varrógéppel cérnát varr a bőrünkre. Az fáj?
A másik sarokban.
─ Apa, látod azt a kisfiút? Dumáltunk a homokozóban. Nézd meg az anyukáját. Miért nincs rajta tetkó? Megmondom a néninek, hogy gyorsan nézzen be anyához. Amúgy az opera az rock?
Parkoló.
─ Szia Picur! Csókolom!
─ Széles utat!

(Köszönet a fotóért Törös Editnek!)