A kérdés komoly. Semmi esetre sem szeretnék olyan motort, amit folyton szerelni kell. Anno a Guzzit is azért vettem - többek között - mert már meguntam, hogy a házilag épített Honda Shadow-mat lépten-nyomon szerelni kellett.

Azért egy gyári gép mégis más. Eleve garanciális egy jó ideig, és hacsak az ember nem esik neki azonnal, hogy saját ízlése szerint átalakítsa, akkor valószínűleg nem sok baja lehet, amíg gyári állapotban van. Egyébként a Moto Guzzi be is váltotta a hozzá fűzött reményeket.

A Harley-val viszont nincs tapasztalatom egyelőre. Na jó, ismerősök motorjaival igen, de azok ugye az átépített, otthon faragott kategóriába tartoznak.

Ráadásul az évek alatt rájöttem, hogy az "igazi harleys" valójában egy súlyosan problémafüggő ember. Az élteti, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy történjen bármi, legyen a világnak bármely végén is, ő csakazértis megoldja - lehetőleg egyedül az összes lehetséges műszaki problémát. Ezért mennek mindenhova hatalmas csomagokkal, oldaltáskával, hengertáskával, szerszámos villatáskával felszerelve, mert ezekben minden van a gumibelsőtől a hajtásszíjig.

Szóval az egyetlen tapasztalatom eddig a Harley-val egy toll, amit a tavaly nyári tesztmotorozáson kaptam ajándékba. Gyönyörű, grafit-szürke, fényes fémháza van, igényes - bár kicsit csúszós - és nagyon szépen ír. Az egyetlen problémája, hogy pár nappal a teszt után a belső rugója szétfeszítette a tollat, ami csak úgy repült keresztül a konyhában...

Rutinos harleys-feleségként az első megoldásnak a fekete szigetelőszalag tűnt, de a használat közben hamar kiderült, hogy ez nem működik, mivel a toll ki-be kapcsolása a váz csavarásával történik, és így fixre lett ragasztva. Végül a pillanatragasztó tűnt megfelelő megoldásnak. Így használható, de a nagy megterhelést, a sok írást nem nagyon bírja... megint kezd szétesni.

Azért amikor fontos papírokat kell aláírnia, mindig összeszedi magát valahogy, az meg kit zavar, hogy a köztes időben gyengélkedik egy kicsit. Így legalább mindig ad elfoglaltságot unatkozó gazdájának.