Hasonmások és hagymásbab

Lévén egy Bud Spencer fanatikus felesége és napi szintű internet használó, néhány éve már figyelemmel követem a Magyarországi Bud Spencer és Terence Hill rajongók honlapját. A filmjeikkel és életükkel kapcsolatos hasznos információk mellett rendszeresen olvastam a találkozóikról és nézegettem a képeiket.

Talán tavaly következett be a fordulópont, amikor az uram közölte, hogy el kellene menni egy ilyen találkozóra és megnézni, hogy mennyire nem normálisak az olasz vígjátékok rajongói.

Idén jött el ez az időpont. Talán kellett hozzá az is, hogy a csapadékos időjárás miatt nem nagyon volt kedvünk motorozni, viszont a SpencerHill.hu-n azt írták, hogy nagy rendezvénysátor van a helyszínen, úgyhogy az eső nem probléma, mindenképp megtartják a programokat.

Egy pénteki Eger környéki buli után szombaton délután értünk le hármasban, kocsival, a férjem egyik "szintén zenész" barátjával Gárdonyba. Én csupán mint krónikás jegyeztem magam az eseményen, bár azért némi alapképzettségem már nekem is van: egyszer, pár éve párom büszkeségére egészen jó eredménnyel, töltöttem ki egy bádszpenszeres kvízt az iwiwen.

Épp az óriási serpenyőben készült hagymás bab elfogyasztásánál tartottak a résztvevők, amiből a mi fiaink is kivették a részüket. Én nem eszem húst, és mivel ez a kutyulmány inkább csilis babhoz hasonlított sok-sok darált hússal, inkább ettem egy nem túl szimpatikus kinézetű lángost a büfében.

Ezután jöttek a játékok: talicskában tolták egymást a párok, majd a feleségcipelő verseny következett. Szerencsére mindeközben egyáltalán nem esett az eső, de mivel strandolásra alkalmatlan volt még a hőmérséklet, kicsit lájtos volt a program a sörpadoknál üldögélve.

A legjobban talán mindenki a Bud Spencer hasonmásversenyt várta. Amikor a nevezők felsorakoztak a közönség előtt, már látni lehetett, hogy ez a program alkalmas lesz a nyugalom megzavarására. A Bud Spencerek és Terence Hillek leginkább csak méretben és öltözékben emlékeztettek a nagy emberre, azért így is nagy sikert arattak.

A legnagyobb ováció azt az előadást követte, amelyik egy komplett, filmből vett jelenetet játszott el a közönségnek. A nézők meg persze fetrengtek - én főleg azon, hogy Anulu szó szerint idézte a filmből a szövegét, amit nem lehetett egyszerű betanulni.

Este nyolctól a színpadon a SpencerHill Magic Band játszotta a filmzenéket olyan élvezetesen, hogy a buli végére talán majd' mindenkinek sikerült elfelejtenie, hogy sajnos ezúttal a telefonbeszélgetés nem jött össze a nagymesterrel, az idén 82 éves Carlo Pedersolival, azaz Bud Spencerrel.